Újabb kalandozás a történelmi Koreában (A Silla királyság ékköve – a regényváltozat)

Júniusi számunkban már bemutattuk a hazánkban is nagy sikert aratott dél-koreai sorozatot, A Silla királyság ékkövét. Fél év sem telt még el, és már kezünkben foghatjuk a regényváltozatot is. De miben különbözik ez a tévében látottaktól? Érdemes-e ugyanazt a történetet olvasva is átélni? Erre keressük most a választ.

Cselszövés, politika, érzelmek

Szorabol városában beköszöntött a tél. Az egyszerű nép nyugodtan aludta álmát, nem is sejtve, hogy a palotában miféle intrika zajlik épp. Nem ritka ez a királyi udvarokban: kapcsolatok, szövetségek köttetnek, majd bomlanak fel; soha nem lehet biztos az ember abban, nem csapják-e be, nem válik-e összeesküvés áldozatává. Így volt ez Sillában, a Koreai-félsziget egyik királyságában is, már a 7. században.

Történetünk elején megismerjük Mjodót és Misilt, anyát és lányát. A korabeli koreai társadalom különböző csoportjai közül ők a tevonsinthongok közé tartoznak, vagyis az a sorsuk, hogy udvarhölgyekként a királlyal háljanak. De Misil nem csak a király ágyasa: kapcsolatait kihasználva egyre magasabbra próbál törni az udvari ranglétrán. Egy hibát viszont elkövetett: beleszeretett a trónörökösbe, Tongrjun hercegbe. Ezt anyja nem veszi jó néven, hiszen végzetes következményei lehetnek annak, ha kiderül kettejük viszonya. Misil eközben pedig nem sejti, hogy Tongrjun ellenzi túlzott hatalmát, és a királynál a nő ellen lobbizik. Misil félre kell dobja érzelmeit, meg kell keményítse szívét, és csak célját kell szem előtt tartania. Az egyre magasabb pozíciók megszerzéséhez, majd a királynéi cím elnyeréséhez pedig az első lépés Tongrjun és az idős király félreállítása. Misil kegyetlen eszközökhöz folyamodik: a koronaherceget vad kutyák tépik szét, mindez fia, Pekcsong láttára történik. Ezután az idős Csinhüng király is meghal, így megnyílik az út a törtető nő előtt: az elhunyt király végakaratát meghamisítva a másodszülött herceget teszi meg királlyá (és szeretőjévé). Azonban ez sem elég vágyai eléréséhez: négy év elteltével eléri, hogy az új királyt is megfosszák trónjától, közös gyermeküket pedig kútba dobja. A trónra az időközben felcseperedett Pekcsong kerül, akinek felesége épp várandós. Ikerlányaik születnek, ami egy ősi jóslat szerint baljós jel. Hogy ne kerüljön elődjei sorsára, az új királynak, Csingphjongnak ki kell menekítenie egyik lányát a palotából. Ő Tokman, aki Sillába visszatérve felveszi majd a harcot Misil ellen. Addig azonban megannyi megpróbáltatáson kell átesnie mind neki, mind testvérének, Cshonmjongnak – a háttérben pedig Misil és támogatói pedig tovább szövik a szálakat…

Egy történet – két médium

A Silla királyság ékkövét Dél-Koreában 2009-ben vetítették először. A regényváltozat három kötete a sorozat mind a 62 részét felöleli (az első kötet addig a pontig jut el, amikor a két ikerlány először találkozik), a két változat cselekménye azonban több helyen is különbözik egymástól. Ennek az oka az, hogy a regényciklust nem a forgatókönyvből adaptálták, hanem a forgatókönyv írásával párhuzamosan Rju Ungjong már dolgozott a regényen. Ebből kifolyólag sok apróbb részletet is megtudhatunk az írott szövegből; olyan fordulatokat, melyeket kevésbé domborítottak ki a tévésorozat alkotói. Talán pont ezért ajánlható a regény azoknak is, akik már egyszer látták a sorozatot, hisz nem pont ugyanazt a történetet fogják átélni, hanem még mélyebben belemerülhetnek a történelmi Korea világába. Mind a sorozat, mind a regény ablak a koreai, és tágabban véve a távol-keleti kultúrákra: míg a tévés változat esetén a szép tájakat, öltözeteket, épületeket szokás megemlíteni, a regény esetében fontosabb megjegyeznünk, mi mindent tudhatunk meg ezen társadalmak felépítéséről, politikai rendszeréről, az emberek gondolkodásmódjáról, vallásáról. Ehhez nyújt segítséget megannyi magyarázó lábjegyzet, melyek részletesen megismertetik az olvasóval a fent említetteket. Mindezeken kívül az is lényeges érv a regény mellett, hogy a karakterek érzelemvilágába is jobban betekinthetünk az írott szöveg által.

A magyar kiadásról

A háromkötetes sorozat első részét idén októberben, az Őszi MondoConon vehették kezükbe a magyar rajongók a Vad Virágok Könyvműhely jóvoltából. A regény mindenképpen hiánypótló kiadvány, hisz a magyar piacon a koreai történelemről nemhogy szórakoztató regény, de tudományos munka is nagyon korlátozott számban kapható. A külcsínre nem lehet panaszunk, a belbeccsel viszont nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Sajnos a szöveg hemzseg a központozási hibáktól (vesszők hiányoznak mellékmondatok bevezetésénél, megszólításoknál, értelmező jelzők előtt; párbeszédek esetén nem használ a kiadvány gondolatjelet stb.), a helyesírással is sok helyütt gond van, és stílushibákkal is jócskán találkozhatunk (szóhasználati hibák, stílustévesztés). Ezekre a kisebb-nagyobb hibákra a következő két kötetnél érdemes lenne a kiadónak nagyobb figyelmet fordítania, hogy minden szempontból minőségi kiadvány juthasson az olvasókhoz.

Jó döntés volt viszont a kiadó és a fordító részéről az, hogy a koreai személy- és földrajzi neveket, fogalmakat magyaros átírással romanizálták, hisz a koreai hangkészlet a magyartól igencsak eltér, így a témában kevésbé jártas olvasó számára a magyaros átírás jobban kiolvasható, mint a tudományos (McCune-Reischauer-féle) átírás. (Az viszont kevésbé érthető, a kínai szavak esetén miért a pinyin átírást használja a kiadvány.)

Bár az első kötet néhány téren rendelkezik hiányosságokkal, ezek ne vegyék el senki kedvét a regény elolvasásától, hiszen egyedülálló történetről van szó. A Silla királyság ékköve a történelmi alapokat fikcióval fűszerezi, így amellett, hogy sok mindent megtudhatunk egy távoli kultúráról, izgulhatunk kedvenc karaktereinkért, és kellemes kikapcsolódásban lehet részünk.

A tévésorozat Magyarországon

A Silla királyság ékköve televíziós változata A palota ékköve után a második k-dráma volt, amely eljutott hazánkba. Először 2010-ben láthattuk az m1 csatornán, majd néhány hónap múlva az m2 is ismételni kezdte a sorozatot. A Silla királyság ékköve körül hamar stabil rajongótábor alakult ki, egyre többen kezdtek érdeklődni Korea iránt. Sajnos a sorozat magyar változatát több helyen megvágták, hogy a délutáni műsorsávban is sugározható legyen – ezt sokan szóvá tették a csatornáknál, így a következő sorozat, A királyi ház titkai már vágatlanul került bemutatásra. Újabb k-drámát ígéretük szerint 2012-ben várhatunk a közmédia adóira, addig – állításuk szerint – a régebbi sorozatokat tervezik ismételten leadni.

A Silla királyság ékköve
(regény)
Írta: Rju Ungjong
Fordította: Kiss Marcell
Hossza: 3 kötet (magyarul megjelent: 1)
Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely (2011)

A Silla királyság ékköve
(dél-koreai történelmi sorozat, 2009)
Eredeti cím: Seondeok yeowang
Rendezte: Park Hong Kyun & Kim Geun Hong
Hossza: 62 × 60 perc
Gyártó csatorna: MBC
Magyarországon sugározta: m1 és m2

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2011/12. számában jelent meg. Hornos Dániel: Újabb kalandozás a történelmi Koreában (A Silla királyság ékköve – a regényváltozat), in: Mondo Magazin, 2011/12, p. 12-13.