Dorama,  Mondo-cikkek

Thészeusz hajója dorama

Időutazás, gyilkossággal ártatlanul megvádolt személy, nyomozás a valódi tettes után, egy család összetartása… Ezekre a már rengeteg műben elhasznált, időnként eléggé elcsépelt klisékre alapoz Higashimoto Toshiya mangája és a belőle készült dorama, a Thészeusz hajója. Bár a történet alapvető alkotóelemei közhelyesek, a végeredmény valahogy mégis izgalmas és szórakoztató; emellett pedig a mai, modern japán társadalom néhány jellemzőjét, visszásságát is megfigyelhetjük a sorozatban.

Vissza a jövőbe Heisei-korba

Thészeusz, a Minothaurusz legyőzője hősként utazott haza Athénba Kréta szigetéről. A helyiek annyira nagyra tartották Thészeuszt, hogy úgy döntöttek, emlékül megőrzik hajóját, mellyel a csatából visszatért. Csakhogy az idő múlásával a hajó alkotóelemei elöregedtek, tönkrementek. Az athéniak, hogy ne hagyják veszni a hajót, ezeket az eredetivel teljes mértékben megegyező alkatrészekre cserélték, és ezt mindaddig folytatták, míg az összes alkotóelem cseréje meg nem történt. Itt merül fel a filozófiai paradoxon: ha minden elemet kicserélünk, még mindig Thészeusz hajójáról beszélhetünk, vagy pedig ez már egy másik dolog?

Ez a filozófiai paradoxon adja az eredeti mangaváltozat és a 2020-as téli szezonban a TBS csatornán futó sorozat címét. A dorama főhőse Tamura Shin, egy fiatalember, akinek hányattatott gyerekkora volt: édesapját, Otousu falu kihelyezett rendőrét még Shin születése előtt azzal vádolták meg, hogy a falu egyik iskolai rendezvényén erős mérget kevert a gyerekek innivalójába, emiatt pedig több gyerek is életét vesztette. A méreg üvegcséje a rendőr házából került elő, így Shin apját azonnal őrizetbe vették, és az ártatlanságát igazoló bizonyítékok híján halálbüntetésre ítélték, melyet azonban még nem hajtottak végre: a férfi több mint 30 éve börtönben ül. Családjáról, azaz feleségéről és három gyerekéről (köztük Shinről), bárhová is költöztek, előbb-utóbb mindig kiderült, hogy egy tömeggyilkos családja, megbélyegezték, megszégyenítették őket, mindig igyekezniük kellett eltitkolni valódi kilétüket. Édesanyjuk így tanította a testvéreket: „Gondoljátok azt, hogy nektek nincs apátok!”, és Shin így is tett: nem gondolt börtönben ülő apjára, csak igyekezett a lehető legszerényebben túlélni; úgy, ahogy azt egy gyilkos fiától a japán társadalom elvárná. Shin felesége, Yuki viszont alaposan utánajárt a harminc évvel ezelőtti eseményeknek, és úgy látta, nem minden fekete és fehér az ügyben: nincs kizárva, hogy Shin apja valójában ártatlan. Hogy a dolgok végére járjon, Shin elutazik az azóta elhagyatottá vált Otousu faluba. Érkezése után azonban hóvihar támad, és a fiatalember egyszer csak Heisei 1. évében, azaz 1989-ben találja magát. Egy várandós asszony az, akivel először találkozik, s aki meghívja őt a családjuk otthonába – ez a család nem más, mint Shin családja, a várandós asszony pedig az édesanyja. Shin nekilát, hogy kiderítse, valóban az apja-e a gyilkos; és ha nem, ki lehet a valódi tettes, aki miatt apjának vétlenül bűnhődnie kell – eközben pedig igyekszik megakadályozni a faluban történő rejtélyes bűntényeket. A falu lakossága viszont nehezen bízik meg egy idegenben…

Shin megjelenése a múltban természetesen magával hordozza azt a veszélyt, hogy bizonyos események megváltoztatásával a jövő is megváltozik majd. Ha viszont kicseréljük a múlt bizonyos elemeit, mondhatjuk-e, hogy Shin jelenben élő családja ugyanaz marad? Így kötődik az ókori görög filozófiai paradoxon az időutazásos-nyomozós történetünkhöz.

Klisékből szórakoztató tartalom

Higashimoto Toshiya azonos című mangája 2017 és 2019 futott a Morning nevű mangamagazinban, tankōbon-formátumban 10 kötetet ért meg, a doramaváltozatot pedig az utolsó fejezet megjelenése előtt, tavaly jelentették be. A sorozat 2020 januárjában a TBS csatorna „vasárnapi mozi” elnevezésű műsorsávjában debütált. Kezdeti átlagos nézettsége az utolsó részekre megerősödött, végül pedig a Thészeusz hajója a szezon legnézettebb doramája lett. Mint ahogy ettől a doramasávtól elvárható, rengeteg népszerű és tehetséges színészt nyertek meg a közreműködéshez, így Shin szerepében a néhány éve rendkívül nagy rajongótáborra szert tévő Takeuchi Ryōmát láthatjuk, míg Sano Shingo, vagyis Shin apjának szerepében a mindig zseniális Suzuki Ryōheit üdvözölhetjük. A sorozat apróbb elemekben eltér az eredeti történettől, így például Otousu falu nem Hokkaidón, hanem Miyagi megyében található, és nem 2017-ben, hanem 2020-ban zajlik az esemény jelenkori része – mindezek az apró változtatások azonban nem befolyásolják a sztori élvezhetőségét. Mint már fentebb megemlítettük, a Thészeusz hajója rengeteg olyan klisével operál, amelyet már más művekben ezerszer láthattunk, olvashattunk, mindezek ellenére sikerült ezeket a közhelyes alapötleteket úgy kombinálni, hogy végeredményképp egy élvezetes, izgalmas történetet kapjunk, amelyben az események végkifejletét nemigen lehet előrejelezni.

Társadalmi megbélyegzés

A Thészeusz hajója az időutazás témája és a fordulatos nyomozás mellett egy a japán társadalomban fellelhető fontos jelenségre is rámutat, nevezetesen a kollektív felelősség elvére; arra, hogy egy bűncselekményért nemcsak az elkövető (elítélt), hanem a társadalmi kitaszítottsággal annak családja is bűnhődik. Amikor kiderül a szomszédság számára, hogy Shin apja gyilkosságért ül, a család házának falát összefirkálják („Gyilkosok! Tűnjetek el!” és ehhez hasonló feliratokkal), a gyerekeket osztálytársaik kicsúfolják, megalázzák. Japánban már a középkortól kezdve ismert volt a kollektív felelősség elve, miszerint egy adott bűncselekményért nem csupán az elkövető kap büntetést, hanem annak családja, esetleg felettese is. Természetesen a modern jogrendszerben ilyesmiről nincs szó, de mivel a japán társadalom nagyon csoportszemléletű, az elv megmaradt: a társadalom a bűnelkövetőhöz közel álló személyeket is igyekszik elhatárolni.

Ez a szokás akkor jelent különösen nagy problémát, ha egy ártatlanul megvádolt, neadjisten elítélt személyről vagy annak családjáról van szó. Ugyan Japánban is létezik az ártatlanság vélelme, az emberek hajlamosak a vádlottat egyből bűnösként kezelni. Ezen nem segít az sem, hogy a japán ügyészség igyekszik megőrizni a magas váderedményességét (vagyis azt az arányt, hogy a vádlottak hány százalékát ítélik el), ezért az esetleges tévedéseket gyakran nehezen ismerik be. Mivel Japánban napjainkban is létezik a halálbüntetés, egy hamis vádnak bizonyos esetekben végzetes következménye is lehet – szerencsére azért ilyen esetekkel csak ritkán találkozunk.

Mindent összevetve, a Thészeusz hajója című dorama alapötlete nem új; az időutazás témájáról is lehúztak már rengeteg bőrt, ennek ellenére az alkotóknak sikerült egy izgalmas sorozatot összerakniuk, melyből a japán társadalom bizonyos árnyoldalaiba is betekintést nyerhetünk.

ADATLAP

Theseus no fune (dorama, 2020)
Főszerepben: Takeuchi Ryōma, Suzuki Ryōhei
Hossza: 10 × kb. 45 perc
Gyártó csatorna: TBS

Theseus no fune (manga, 2017-2019)
Írta és rajzolta: Higashimoto Toshiya
Hossza: 10 kötet
Elérhető: japán nyelven

Variációk egy témára – könyv és film

A Thészeusz hajója címről két másik mű is eszünkbe juthat: egy 2013-ban bemutatott indiai film és az S. című, különleges regény J. J. Abrams és Doug Dorst tollából. A Thészeusz hajója film három főszereplő vívódását mutatja be, és azt a kérdést boncolgatja, hogy ha egy váratlan esemény megváltoztatja addigi életvitelünket, a bennünk történt lelki változások után is ugyanazok maradunk-e.  Az S. című kiadvány pedig nem egy egyszerű könyv, hanem egy különleges irodalmi élményt kínáló mű. Egy fiktív szerző Thészeusz hajója című fiktív alkotásának oldalain a művet olvasó karakterek lapszéli megjegyzései, a lapok közé beszúrt kézírásos levelek és egyéb cédulák segítségével egy másik történet is kibontakozik, így a mű az értelmezésben az olvasónak is aktív szerepet szán.

ADATLAP

Ship of Theseus (indiai film, 2013)
Rendezte: Anand Gandhi
Főszerepben: Aida El-Kashef, Neeraj Kabi, Sohum Shah
Időtartam: 143 perc

S. – Thészeusz hajója (könyv)
Írta: J. J. Abrams – Doug Dorst
Magyar kiadó: Geopen
Kiadás éve: 2015

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2020/04. számában jelent meg. Hornos Dániel: Thészeusz hajója dorama in Mondo Magazin 2020/04, p. 30-31.

A weboldalon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatához, kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

Bezárás