Liza, a rókatündér – Magyar tündérmese japán alapokon

Február elején új magyar vígjáték premierjére ülhetett be a mozikedvelő közönség. A japán mitológiai elemekkel is dolgozó, humorban bővelkedő Liza, a rókatündér már a bemutatását követő első héten meglepő sikert hozott, népszerűsége egyre csak növekszik, jelenleg pedig már a nemzetközi filmfesztiválokat ostromolja. Vajon mi lehet a rókatündér titka?

Szerelem és hirtelen halál Csudapesten

Történetünk az 1970-es években játszódik, Csudapesten. Bizony, nem elírás, Budapestnek egy mesebeli, párhuzamos dimenzióját láthatjuk a filmben: itt nincsen szocializmus, ez nem a keleti blokk legvidámabb barakkja; kapitalizmus van, tarka ruhák és Mekk Burger. Itt tölti mindennapjait Liza (Balsai Móni), a bájos, naiv lány, aki az elhunyt japán nagykövet beteg özvegyét, Márta nénit (Molnár Piroska) ápolja. Sajnos az idős hölgy pátyolgatása mellett nincs sok szabadideje a szórakozásra vagy a szerelemre, kikapcsolódásként japán romantikus regényeket olvas, mivel a hosszú idő alatt, míg Márta néninél dolgozott, megtanult japánul is. Egyetlen jó barátja van, ő Tomy Tani (David Sakurai), a fiatalon elhunyt japán popénekes szelleme, akit csak Liza lát.

Liza egyhangú életébe akkor köszönt be a váratlan fordulat, amikor harmincadik születésnapja alkalmából szabadnapot kap. Kedvenc regényén elábrándozva elhatározza, ezen a napon megtalálja élete szerelmét. Ugyan találkozik is mindenféle férfival, az aktatáskás menedzsertől kezdve a bizarr ízű ételeket (pl. mentás májpüré zöldborsómártással vagy lekváros gombapörkölt) kedvelő középkorú úron és a szekrényfetisiszta fiatal hivatalnokon át Márta néni jóképű playboy unokaöccséig, de valahogy egyikkel sincs szerencséje, mivel az udvarlók, miután megismerkedtek vele, rövidesen meghalnak. A rejtélyes halálesetekre a rendőrség is felfigyel, a helyi ezredes (Reviczky Gábor) megbízza a nemrég vidékről a nagyvárosba került kollégáját, Zoltán zászlóst (Bede Fazekas Szabolcs) – aki mellesleg a finn westernzene egyetlen magyarországi rajongója – hogy tartsa a szemét Lizán. A zászlós Liza albérlője lesz, és nyomozni kezd az ápolónő és a rejtélyes halálesetek után. Mindeközben előkerül egy ismeretterjesztő füzetecske a japán rókatündérek legendájáról, Liza pedig arra kezd gyanakodni, nem vált-e esetleg valahogyan ő is rókatündérré. Vajon tényleg átok sújtja a lányt? És ha igen, megtörhető-e ez az átok? És mégis mi köze van mindehhez Tomy Taninak, a zöld zakós, kajánul vigyorgó szellemnek?

Abszurd humor japán beatzenével fűszerezve, magyaroktól

Az idén februárban debütált film valójában több éves, kitartó munka eredménye. A Filmteam produkciójában készült alkotás eredeti ötlete nyolc éve fogalmazódott meg Ujj Mészáros Károlyban, aki a film rendezője és egyben egyik forgatókönyvírója is. A hosszas tervezés, valamint a több éves digitális utómunka meghozta az eredményét: egy nagyon egységes, aprólékosan megtervezett fantáziavilágban játszódó, szerethető karakterekkel dolgozó vígjátékot láthatunk a filmvásznon.

A Liza, a rókatündér egyik nagy erőssége a színészi játék. Balsai Móni lenyűgözően formálja meg a visszahúzódó, álmodozó ápolónőt, Bede Fazekas Szabolcs is tökéletes az esetlen, különc nyomozó szerepére, David Sakurai Tomy Tanija pedig egyszerre szörnyen mulatságos, és amikor kell, szörnyen ijesztő. De a kisebb szerepeket játszó művészek is egytől-egyig jól alakítják a rájuk bízott karaktereket, így például Reviczky Gábor komoly tekintetű ezredese is mindig meg tudja nevettetni a közönséget.

Mindenképp megemlítendő a film zenei világa is. Tövisházi Ambrus olyan betétdalokat készített a filmhez, melyekről első hallásra senki meg nem mondaná, hogy nem valódi, japán popzene a 60-as évekből. (Le a kalappal az énekes előtt, amiért megtanulta a japán dalszöveget!)

Az utóbbi időben szokás szidni a magyar filmeket, mondván, klisések, nem felelnek meg a nézők igényeinek, túl sokat akarnak mondani, és meg sorolhatnám. Nos, a Liza, a rókatündér nem ilyen. A film nem akarja megváltani a világot, egy kedves szerelmi történetet szeretne elmesélni a magyar nézők számára egzotikus, sőt meglehetősen furcsa japán köntösbe burkolva, tündérmesei elemekkel, abszurd humorral és jó zenével fűszerezve. Ez tökéletesen sikerül is neki, garantált a mosolygás a film nézése közben… még akkor is, amikor az egyik udvarló épp szörnyű halált hal.

A rókatündér meghódítja a világot?

Talán a tökéletes színészi játék, talán a különleges világ, talán a jól megkomponált filmzene, vagy esetleg a japános utalások az oka, vagy talán az összes együttvéve – mindenesetre a Liza, a rókatündér nagy sikert aratott már rögtön a bemutatását követően. A sajtóvetítésen megtapsolták, a szakma imádja, a legtöbb internetes portál pedig csak jókat ír róla. Az első héten a film a mozis toplista hatodik helyét érte el közel 12 000 nézővel, a második héten pedig nem hogy csökkent volna, hanem 15%-kal nőtt a nézőszám. E sorok írója kétszer is látta a filmet, japán ismerősökkel együtt, az ő köreikben is osztatlan sikert aratott a rókatündér története (a magyar színészek japán kiejtését nagyon aranyosnak találták). Március elején pedig a Portugáliában megrendezett Fantasporto Nemzetközi Filmfesztiválon a Liza elnyerte a fődíjat, továbbá a legjobb speciális effektekért járó díjat is. Úgy tűnik, nemcsak a magyar közönségnek, de a nemzetközi mozikedvelőknek is bejött az abszurd humor és a rókatündér különös világa. Vajon folytatódni fog ez a trend? A vígjáték e cikk leadásának hetén debütál az Oszakai Ázsiai Filmfesztiválon, egyedüli európai filmként – reméljük, onnan is szép eredménnyel térhet haza.

Egy a lényeg: rég nem találkoztunk ilyen jól sikerült magyar filmmel. Természetesen a Lizának is vannak apróbb hibái, de aki jegyet vált rá, garantáltan jól fog szórakozni. A japán kultúra kedvelőinek pedig a japán utalások miatt kihagyhatatlan!

Kitsunék – a japán mitológia titokzatos rókái

A rókák, azaz a kitsunék ősidők óta a japán mitológia szerves részét képezik. Többféle legenda is kapcsolódik hozzájuk, lehetnek az európai népmesékhez hasonló ravasz, ártó, gonosz szellemek, de lehetnek jóságosak is. Ilyen jóságos rókákkal találkozhatunk például az Inari-szentélyeknél szobor formájában. Inari a mezőgazdaság, a rizstermesztés, az aratás védőistensége, az ő hírvivői pedig a rókák, akiket nagy tisztelet övez. (Tehát Inari nem azonos a rókákkal!) Az Inari-kultusz Japán-szerte ismert, bármerre is járunk, mindenhol találhatunk Inari-szentélyeket, melyek közül a legismertebb a Kiotóban található Fushimi Inari-nagyszentély.

A kitsunék legfontosabb különleges képessége, hogy át tudnak változni emberré, e képességüket kihasználva pedig a gonosz rókák előszeretettel tréfálnak meg embereket, csábítanak el férfiakat. Másik fontos tulajdonságuk, hogy képesek több farkat is növeszteni: minél több farokkal rendelkezik egy róka, annál erősebb és bölcsebb. A kilenc farkat növesztett róka a legerősebb – egy ilyet biztosan mindenki ismer az utóbbi évtized egyik legismertebb shōnenmangájából…

De ilyen kilencfarkú róka Nasu városának hírhedt kitsunéja is – ebben a városban találkozott a Liza, a rókatündér rendezője először a kitsunék legendájával. A történet szerint a császár megbetegedett, és sehogy sem tudott meggyógyulni. Különféle orvosok és jósok viszont kiderítették, hogy a császár egy gyönyörű szép, fiatal udvarhölgy, Tamamo-no-Mae miatt betegeskedik, mivel ő valójában egy kilencfarkú róka. A kitsune, miután lelepleződött, Nasu városa felé menekült, ott azonban a császár egyik legerősebb harcosa egy nyíllal lelőtte. Mérgében a róka kővé változott, ez a kő pedig a legenda szerint megmérgezi azt, aki arra jár.

Manapság azonban egy kevésbé ijesztő rókával találkozhatunk Nasuban: ő Kyūbii, a város kabalafigurája.

Liza, a rókatündér
(magyar vígjáték, 2015)
Rendezte: Ujj Mészáros Károly
Producer: Major István
Szereplők: Balsai Móni, Bede Fazekas Szabolcs, David Sakurai
Hossza: 98 perc

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2015/02. számában jelent meg. Hornos Dániel: Liza, a rókatündér – Magyar tündérmese japán alapokon, in: Mondo Magazin, 2015/02, p. 4-5.