Dorama,  Mondo-cikkek

Hatalmi harc a Távol-Keleten – A Silla királyság ékköve

Amíg őseink az Ural környékén vándoroltak nomád életmódot élve, a Koreai-félsziget egyik királyságában, Sillában már komoly harcok folytak a központi hatalomért. Politika, intrika, taktika és romantika – ez A Silla királyság ékköve, a Magyarországon egyre népszerűbbé váló K-drámák egyike.

A Silla királyság ékköve (eredeti címén Seondeok yeowang, azaz Szondok királynő) című történelmi sorozatot a dél-koreai MBC csatorna mutatta be 2009-ben. A sorozat hamar nagy népszerűségre tett szert, így a tervezett 50 epizódot megtoldották plusz 12 résszel.

A cselekmény a 8. században játszódik az egyik koreai királyságban, Sillában. A történet az idős Dzsinhüng király halálával kezdődik. Pecsétőrzője, Misil egyre nagyobb befolyásra próbál szert tenni, azonban ő nem a királyi család tagja, ezért valódi hatalmat csak akkor szerezhet, ha királynévá válik. Meghamisítja az öreg király végrendeletét, és annak unokája helyett a másodszülött herceget juttatja trónra, cserébe az új király feleségül veszi őt. Azonban férje, Dzsindzsi egyre inkább függetlenedni kíván tőle, így Misil újabb tervet sző. A királytól született gyermekét, Bidamot elhagyja, és felfedi Dzsinhüng eredeti végrendeletét, így az eredeti örökös, Dzsinpjong lesz az uralkodó. Ez viszont Misilnek nem elég: a hatalmat csak úgy ragadhatja magához, ha az új király elveszi feleségül, de annak felesége éppen áldott állapotban van. Misil elrendeli a királyné megölését, de terve meghiúsul: a királyné megmenekül, és ikreket szül. Misil számára itt a kedvező alkalom a trónfosztásra, ugyanis egy ősi jóslat szerint, ha a királynak ikrei születnek, a vérvonal megszakad. Dzsinpjong király az egyik csecsemőt szolgálójára, Szohvára bízza, aki viszontagságok árán ugyan, de elmenekül. Sillát elhagyva a kínai Taklamakán sivatagban neveli fel a kis hercegnőt, Tokmánt, aki mit sem tud valódi származásáról. Az idillt Misil embere, Csilsuk zavarja meg, aki a két nő életére tör. Végül Tokmán visszatér Sillába, hogy megtudja, ki az apja. Fiúnak öltözve beáll a királyi seregbe, majd testvére, Csonmjong oldalán megkezdi a harcot riválisuk, Misil ellen. Látható tehát, hogy igencsak fordulatos cselekménnyel van dolgunk (és a történet javáról nem is ejtettem szót, hiszen az hatalmas spoiler lenne). Felmerülhet viszont bennünk a kérdés: hiteles-e a sorozat történelmileg?

Egy kis töri

A történet valós alapokon nyugszik, azonban a cselekmény sok részlete csupán fikció.

Dzsinhüng király (533-576) Silla legnagyobb uralkodóinak egyike volt. Megnövelte az országa területét, és létrehozta a Hvarangot, egy elit alakulatot, amelybe fiatal arisztokrata férfiak kerülhettek be (ez elősegítette a főnemesség és a király közti jó kapcsolat fenntartását). Kezdetben a hvarangok művészetekkel foglalkoztak, később a katonáskodás került előtérbe, így lovagolni és vívni tanultak. Híres hvarang volt a sorozatban is megjelenő Jusin és Alcson, de az Árnybíróból ismert Vonszul is. Dzsinhüngöt, a valóságban is Dzsindzsi követte a trónon, aki csupán három évig uralkodott. Utána Dzsinpjong került Silla élére, akinek azonban nem volt fiúörököse, csak három lánya: Tokmán, Csonmjong és Szonhva. Tokmán már gyerekkorában kitűnt társai közül intelligenciájával: a legenda szerint, amikor hétéves volt, apja a kínai császártól virágmagvakat és a virágot ábrázoló festményt kapott ajándékba. A hercegnő megjegyezte, hogy bár szép a virág, kár, hogy nem illatos. Amikor megkérdezték, hogy ezt honnan tudja, azt válaszolta, hogy ha illatos lenne a virág, a festményen méhek és pillangók repkednének felette.

Sillában a konfucionista családmodell mellett – amely a nőknek alárendelt szerepet szánt – az ősi matriarchátus is érvényben volt, így a nők ebben a korban viszonylag magas pozíciókat is elérhettek. A trónra viszont még soha nem választottak nőt, ezért szokatlan lépés volt, hogy Dzsinpjong Tokmánt nevezte meg örököséül. Tokmán Szondok királynő néven uralkodott 632 és 647 között. Támogatta az irodalmat, a művészeteket, így a sillai kultúra virágkorát élte uralkodása alatt. Segítette a buddhizmus terjedését, és sikerült összetartania az országot. Érdeklődött az asztronómia iránt is: ő építtette meg a fővárosban a Csomszongdét, a Távol-Kelet legrégebbi obszervatóriumát. Érdemes megemlíteni, hogy a valóságban Bidam (a sorozatban Misil elhagyott fia) egy Szondok-ellenes felkelés vezetője volt. Misil pedig a 6. században élt, hatalmát a királyokkal és a főkapitányokkal való kapcsolatai révén szerezte (királyok ágyasa, főurak szeretője volt). Ám a valóságban Szondok trónra lépésekor Misil már legalább három éve halott volt.

A sorozat tehát nem teljesen hű a történelmi tényekhez (ne is próbáljuk egyeztetni pl. a szereplők korát), de ez egyáltalán nem befolyásolja az élvezhetőségét.

Miért érdemes?

A Silla királyság ékköve történelmi sorozat, így a történelem, illetve az orientalisztika kedvelőinek mindenképp kellemes kikapcsolódást nyújt. Megismerhetjük a királyi udvar és az adott korszak embereinek életét, gyönyörködhetünk a szereplők ruháiban. Megfigyelhetjük Silla államberendezkedését, a vezetők (a hercegnő, Misil, a kormány) lépéseit. (Érdemes például megfigyelni, hogy amíg hazánkban csak az 1222-es Aranybullában foglalták törvénybe az erre vonatkozó szabadságjogot, Sillában már a 600-as években arra hivatkoztak az urak, hogy a király írásos engedélye nélkül nem foghatják el őket.) A sorozatban megjelenik Korea egyesítésének gondolata is, ami fájó módon napjainkban is aktuális téma. Azonban nemcsak a történelemfanatikusoknak tetszhet a sorozat: az akciódús harcok, az érzelmes vagy humoros jelenetek gondoskodnak arról, hogy mindenki megtalálja azt, amire vágyik. A karakterek sokszínűek: cselekedeteik, döntéseik emberiek, így magától értetődőnek vesszük, hogy ők is hibáznak. Természetesen a komikus karakterek sem hiányozhatnak a repertoárból: Tokmán segítői, Dzsukbang és Godó mindig gondoskodnak a jó hangulatról. A legfontosabb kulcsfigura azonban mindenképp Misil: ő az, aki a konspiráció hátterében áll. Taktikus, talpraesett politikus, aki mindent megtesz a hatalom megszerzéséért és ellenfelei legyőzéséért, és amikor szükséges, kegyetlen módszerekhez is folyamodik. Mégse könyvelhetjük el teljesen gonosz szereplőként, hiszen neki is fontos Silla, csak éppen más elképzelései vannak a politikáról, mint Tokmánnak. A nagyszerűen összeválogatott színészgárdából is kimagaslik a Misilt alakító Ko Hjondzsong, aki több díjat is megnyert A Silla királyság ékkövében nyújtott alakításáért.

A magyar változat

A sorozatot Magyarországon az m1 vetítette, bár a korhatár-besorolás miatt az epizódokat megvágták (megkeresésemre azt válaszolták, megfontolják, hogy egy ismételt sugárzás alkalmával, későbbi időpontban a vágatlan változatot adják le). A szinkront és a fordítást ugyan sokan bírálják a hazai fórumokon, mégis úgy gondolom, hogy a stáb megfelelő munkát végzett, és egy jó szinkronnal van dolgunk. Sok neves színészt találhatunk a különböző szerepekben, külön érdemes kiemelni Takátsy Pétert, aki Misil fiának, Hadzsongnak a magyar hangja, és a színész zseniális arcjátékát kiegészítve még komikusabbá teszi a karaktert.

Összességében tehát A Silla királyság ékköve mindenki számára élvezetes lehet, aki egy kicsit is nyitott más kultúrák felé, és aki szereti az izgalmas, szövevényes történeteket.

A palota ékköve 2?

A címet olvasva sok mindenkinek eszébe juthat A palota ékköve, amit már többször sugárzott a köztévé. Nos, a Sillának, azt leszámítva, hogy dél-koreai és hogy történelmi, semmi köze A palota ékkövéhez – csupán a magyar cím utal az előző sorozatra. Míg A palota ékkövében inkább a királyi udvar hátterében dolgozó személyzet (udvarhölgyek, ápolók, orvosok) életét követhettük nyomon, itt a hangsúly magán a királyi családon és környezetén van. A főszereplők közt azért érdemes párhuzamot vonnunk, hiszen Misil és Csve udvarhölgy épp annyira ravasz, mint amennyire okos és talpraesett Dzsanggüm és Tokmán.

A Silla királyság ékköve
(dél-koreai történelmi sorozat, 2009)
Eredeti cím: Seondeok yeowang
Rendezte: Park Hong Kyun & Kim Geun Hong
Hossza: 62 × 60 perc
Gyártó csatorna: MBC
Jelenleg sugározza: m2 (régebben: m1)

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2011/06. számában jelent meg. Hornos Dániel: Hatalmi harc a Távol-Keleten – A Silla királyság ékköve, in: Mondo Magazin, 2011/06, p. 6-7.

A weboldalon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatához, kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

Bezárás