Jkult,  Mondo-cikkek

Botrányok a japán szórakoztatóiparban – Bűnös-e a műalkotás, bűnös-e az áldozat?

Az elmúlt hónapokban több botránytól is hangos volt a japán szórakoztatóipar. Egy idol felfedte, hogy támadás érte őt, néhány hónap múlva pedig letartóztattak két híres színészt, egyiküket nemi erőszak, másikukat pedig kábítószer-használat vádjával. Hasonló ügyek minden országban vannak, ám Japánban ezek az esetek nemcsak az adott bűncselekményekre, hanem a japán szórakoztatóiparban észrevehető visszásságokra is rámutattak. Ebben a cikkben áttekintjük, pontosan miféle botrányokról is van szó, és rávilágítunk a japán médiaipar különös ügyeire.

A megtámadott idol – áldozatból bűnös

2018. december 8-án az NGT48 nevű idolcsoport egyik tagját, Yamaguchi Mahót támadás érte lakása előtt: a 23 éves nőt két férfi lefogta és bántalmazni kezdte. Az elkövetőket a niigatai rendőrség előállította, ám eljárás nem indult ellenük, és néhány nap múlva szabadon távozhattak. Az esetről egy hónapig senki sem tudott.

Január 9-én Yamaguchi saját maga fedte fel egy tévéműsorban és a Twitteren, hogy mi történt egy hónappal ezelőtt. Kijelentette, hogy az idolcsoport egy másik tagja adhatta át az információt az elkövetőknek arról, hol lakik és mikor szokott hazamenni. Kritizálta azt is, hogy a csoportot menedzselő cég az eltelt egy hónapban semmit sem tett, sőt igyekezett eltussolni az ügyet. A nagy botrányt kiváltó bejelentés után mindenki az NGT48-cal kezdett foglalkozni, s az ügy egy nap múlva még tovább eszkalálódott. Január 10-én ugyanis az NGT48 egy fellépésén Yamaguchi elnézést kért a rajongóktól és a közvéleménytől a kellemetlenségért, amit a beismerő nyilatkozatával tett.

A japán médiában nem ritka, hogy sztárok nyilvános bocsánatkérésre kényszerülnek. Külföldön is híressé vált az AKB48 tagjának, Minegishi Minaminak 2013-as videója, melyben kopaszra borotvált fejjel, könnyek közepette kért bocsánatot azért, mert viszonya volt egy táncossal (az idoloknak szigorúan tilos a párkapcsolat, amíg a csapat tagjai). Ezután 2016-ban a híres színésznő, Takahata Junko kellett bocsánatkérő sajtótájékoztatót tartson, mert fiát, a szintén színész Takahata Yūtát letartóztatták nemi erőszakért. (A fia botrányát követően sokáig az anya sem kapott nagyobb szerepeket.) Szintén 2016-ban pedig a félvér Becky kért nyilvánosan bocsánatot, amiért házasságtörést követett el.

Azt azonban, hogy valakit azért kötelezzenek bocsánatkérésre, mert nyilvánosságra hozta az ellene elkövetett támadást, még a japán közvélemény nagy része is felháborítónak találta. Többen követelték, hogy a menedzsment az áldozathibáztatás helyett részletes magyarázatot adjon a Yamaguchival történtekre, de az ügyben csak mismásolás zajlott. Végül március végén tartottak sajtótájékoztatót, mellyel egy időben Yamaguchi Twitterén közölte, szerinte csupa hazugság hangzott el azon. Áprilisban aztán Yamaguchi és néhány többi csapattag elhagyta a csoportot, ezzel lezárult az ügy – tulajdonképpen megoldatlanul.

Letartóztatott hírességek, kukába került alkotások

Ez év elején két újabb botránytól is hangos volt a japán sajtó. 2019. február 1-jén jelent meg a hír, miszerint a tokiói rendőr-főkapitányság elrendelte a színész, Arai Hirofumi letartóztatását nemi erőszak vádja miatt. Másfél hónappal később aztán a zenészként és színészként, valamint műsorvezetőként is ismert médiaszemélyiséget, Pierre Takit kábítószer-fogyasztás gyanújával tartóztatták le. A produkciós irodák, melyekhez a sztárok tartoztak, szerződést bontottak velük.

Eddig azt gondolhatnánk, semmi különleges nincs a fenti két sztoriban. Hisz más országokban sem kirívó eset, hogy médiaszereplők botrányokba keverednek, esetlegesen rendőri eljárás alá kerülnek. Ilyenkor megszokott dolog az is, hogy lemondják az érintett sztár jövőbeli fellépéseit, vagy kiírják őket az éppen futó sorozatokból. Japánban azonban sokkal szigorúbb, és bizonyos tekintetben még a japánok számára is furcsa az ilyen esetekben bevett eljárásmód.

Japánban ugyanis visszamenőlegesen is igyekeznek mindent eltörölni, amihez egy botrányba keveredett sztárnak köze volt. Így például Arai Hirofumi esetében nemcsak lefújták a színész közreműködésével készült, már felvett filmek bemutatását, de visszahívták a boltokból azon sorozatok DVD- és Bluray-kiadásait, amelyekben a színész valamilyen mellékszerepben feltűnt. Ezeket a sorozatokat az internetes streaming szolgáltatásokban is elérhetetlenné tették. Így például jelenleg a Mondo 2018/10-es számában bemutatott Monte Cristo grófja dorama sem érhető el már legálisan: a sorozat bűne az volt, hogy az egyik mellékszereplő karakterét Arai alakította.

Pierre Taki esetében még nagyobb „tisztogatás” történt. Taki rengeteg filmben, sorozatban, tévéműsorban, reklámban szerepelt, emellett pedig a külföldön is ismert Denki Groove nevű együttes alapító tagja is volt. Az 1989 óta működő banda eddig kiadott lemezeit visszavonták a boltok polcairól, a rádiók levették műsorukról zeneszámaikat. A tévé- és rádióműsorokat, amelyeket Taki vezetett, azonnal megszüntették, a színész közreműködésével készült reklámokat nem sugározták tovább. Emellett természetesen azonnal visszavonták az összes olyan tévésorozat vagy film DVD-kiadását, amelyekben a színész megjelenik.. Több olyan dorama is volt, melyeket tévécsatornák ismételni szerettek volna, ezek a sorozatok a jövőben már soha nem kerülhetnek a tévé képernyőjére. Két eset különösen nagy fejtörést okozott a gyártó és forgalmazó cégek számára: Taki egy fontos mellékszereplőt játszik az idei taiga doramában, az Idatenben. Mivel a sorozatot a tévés bemutatásnál jóval korábban leforgatják, éjszakába nyúló tárgyaláson vitatkoztak az NHK illetékesei, mit is kéne tenniük. Végül a soron következő epizódokból kivágták Taki jeleneteit, a későbbi részek érintett jeleneteit pedig újraforgatták egy másik színésszel. A másik problémás eset a népszerű Disney-produkcióval, a Jégvarázzsal kapcsolatos, a rajzfilmben ugyanis Taki kölcsönözte hangját az Olaf nevű karakternek. A Disney azonnal bejelentette, hogy a rajzfilm készülő folytatásában már nem Taki lesz a hóember japán hangja; emellett visszavonták az összes Jégvarázs DVD-t, és a tokiói Disneylandben is törölték az összes olyan hangeffektet, amelyben Taki hangja hallható.

„A műalkotások nem bűnösök”

 A forgalmazó cégek, tévécsatornák egy őket érintő, esetleges újabb botránytól tartva („Miért hagyják szerepelni a bűnözőt?!”), gyakran megelőzésképpen sorolnak tiltólistára minden olyan művet, amihez az érintett sztárnak köze volt. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban azonban sokan felemelték hangjukat. Az internetes fórumokon gyakran olvasható megjegyzés volt az alábbi mondat: „A műalkotások nem bűnösök”. Hisz egy filmen, sorozaton rengeteg ember dolgozott közösen; sok rajongó alig várta azok bemutatását vagy ismétlését ­– egyetlen ember vétke miatt miért is kéne sokakat büntetni? Arai esetében azzal magyarázták a művek visszavonását, hogy a nemi erőszakot elkövető színész képernyőn tartása megbotránkozást kelthet a nézőkben, illetve az áldozatokban. Míg ez egy védhető álláspont, Pierre Taki esetében sokan kifejtették, hogy a színész drogfogyasztásával csak saját magát károsította meg, így nem tudják mire vélni a műalkotások büntetését.
Bár rengetegen kritizálták ezt a módszert, egyelőre nem úgy tűnik, hogy a bevett gyakorlat megváltozna: ha egy médiasztár bűnt követ el, Japánban a műalkotásoknak is bűnhődniük kell.

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2019/04. számában jelent meg. Hornos Dániel: Botrányok a japán szórakoztatóiparban – Bűnös-e a műalkotás, bűnös-e az áldozat?, in: Mondo Magazin, 2019/04, p. 40-41.

A weboldalon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatához, kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

Bezárás