A Meiji-restauráció 150. évfordulója

A 2018-as év Japánban egy fontos évfordulót jelöl: pontosan 150 éve történt meg ugyanis a Meiji-restauráció, a japán történelem egyik legjelentősebb fordulópontja, ami megalapozta a modern japán állam megszületését. A Mondo jubileumi számában ezt a japán történelmi jubileumot vizsgáljuk meg: megnézzük, pontosan mit is fed a Meiji-restauráció kifejezés, és beszámolunk arról, hogy milyen projektekkel ünneplik a japánok az évfordulót.

A Meiji-restauráció dióhéjban

Japánt a XVII-XIX. században, több mint 250 éven keresztül a Tokugawa-sógunátus irányította. A japánok szigorú társadalmi hierarchiában, a szamuráj réteg irányításával a külvilágtól elzárkózva éltek, az 1850-es években azonban ez a helyzet megváltozott. A nyugati nagyhatalmak ázsiai terjeszkedésével Japán is válaszút elé került. 1853-ban az amerikai Perry kapitány „fekete hajói” megjelentek Japánban, és kikötők megnyitását követelték a sógunátustól. Ezzel megkezdődött a Meiji-restaurációig tartó zavaros időszak, melyet a sógunátus végnapjainak, vagyis bakumatsunak nevezünk. Számos gondolat, ideológia jelent meg ekkoriban annak kapcsán, hogyan lehetne megvédeni az országot a külföldi nyomástól, miként lehetne változtatni a nehéz helyzeten. E rendkívül mozgalmas időszak összes izgalmas eseményének kifejtésére talán több teljes Mondo-szám sem volna elegendő.

A bakumatsu időszaka 1868-ig tartott, amikor is az utolsó sógun, Tokugawa Yoshinobu átadta a hatalmat a császárnak. Az új korszakot a felvilágosult kormányzás korának, vagyis Meijinek nevezték el, és modernizáció kezdődött meg, melynek irányítói főleg a bakumatsu idején aktívan tevékenykedő vidéki, fiatal szamurájok voltak. Japán megnyitotta kapuit a külvilág előtt. Az elkövetkező években eltörölték a társadalmi hierarchiát, megreformálták a központi államszervezetet, a tartományokat megyékre cserélték. Földreformba kezdtek, új iskolarendszert hoztak létre, és megújították a hadsereget is. Létrejött a központi bank, a postaszolgáltatás, nyugati mintára modern alkotmányt írtak, és külföldi szakemberek segítségével letették a modern ipar alapjait is. Kijelenthetjük, hogy ez az eseménysorozat nagy szerepet játszott abban, hogy Japán elkerülte a gyarmati sorsot, és modern, erős állammá vált.

Plüss Saigō és Ryōma-vonat – Jubileumi projektek

A Meiji-restauráció 150. évfordulója kapcsán több jubileumi projekt is indult a szigetországban. A könyvesboltokba betérve rengeteg új kiadványt találunk, melyek a Meiji-restauráció eseményeit mutatják be kicsiknek és nagyoknak. A televízióban is gyakran futhat bele az ember akár dokumentumfilmekbe, akár szórakoztató műsorokba, melyek a Meiji-korról szólnak. Természetesen a nagyobb városokban található múzeumok is megemlékeznek az évfordulóról egy-egy kiemelt tárlattal, de a legjelentősebb programok azokhoz a helyekhez kötődnek, amelyek történelmi szempontból kapcsolódnak a Meiji-restauráció eseménysorozatához. A restauráció legtöbb kulcsfigurája a mai Kagoshima, Yamaguchi és Kōchi megyékből származott, így hát ezek a megyék, városok különösen nagy hangsúlyt fektetnek az emlékév megünneplésére.

A jubileumi projektek közül talán az egyik legfontosabb az idei történelmi sorozat, a Sego-don, melyet a keretes írásban mutatunk be. Ehhez kapcsolódóan Kagoshima városában megnyílt az egy évig látogatható taigadorama-múzeum, felavattak egy a sorozat szereplőinek képével díszített sinkanszent és egy repülőgépet is. Emellett a városban számos programot rendeznek a Meiji-restauráció témájában. Hogy odacsábítsák a turistákat, Kagoshima egy különleges, humoros PR-videót is készített, melyben az egyik kagoshimai középiskola tornaklubjának tagjai Saigō Takamorinak öltözve helyi nevezetességek előtt táncolnak (Youtube-keresés: „Kagoshima Ishin Dancing”). A város kabalafigurája, a plüss Sego-don is gyakran feltűnik a promóciós kiadványokon.
https://www.youtube.com/watch?v=pVlPPLPUpws

Yamaguchi megyében a nyugat-japán vasúttársaság egy restaurációs tematikájú vonatot indított útjára, Hagi városa pedig, ahol szintén sok történelmi személyiség született és nőtt föl, jubileumi programsorozatot rendez. Shikoku szigetén is közlekedik egy bakumatsu-témájú vonat a helyi fenegyerek, Sakamoto Ryōma arcképével. Mindezek mellett természetesen mindenhol kapható rengeteg, a helyi történelmi alakokhoz kapcsolódó emléktárgy is. A restauráció körüli felhajtásba a japán Coca-Cola is beszállt, és kiadott egy limitált, Saigō Takamori és Sakamoto Ryōma képével díszített kólásüveget is. A történelemrajongókat így az idei évben rengeteg izgalom várja Japánban. Mi magyarok is elleshetnénk a jubileumok ilyetén megünneplését, hisz a rengeteg érdekes program segítségével könnyen megismertethető és megszerettethető a történelem gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt – na és persze szívesen megnéznénk egy plüss Kossuthot vagy Petőfit, nem?

Hornos Dániel

Sego-don – Egy Meiji-kori hős élete a tévéképernyőn

A Mondo hasábjain már többször esett szó a japán köztévén egy-egy teljes évig futó történelmi sorozatokról, a taiga doramákról (pl. Acu hercegnő, Mondo 2013/04). Az idei évben egyértelmű választásnak tűnt, hogy a Meiji-restauráció egyik kulcsfiguráját helyezzék az aktuális történet középpontjába. Így született meg a Sego-don című taiga dorama, amely a restauráció folyamatában fontos szerepet játszó politikus, Saigō Takamori életét dolgozza fel.

Saigō a mai Kagoshimában, Satsuma tartományban született. Bár nem volt magas rangú szamuráj, szorgalmával a tartományúr, Shimazu Nariakira fontos emberévé válhatott. Nariakira halálát követően azonban megváltozott a politikai hangulat, s Saigōt száműzték. Száműzetése leteltével visszatért a politikába, a Meiji-fordulat után a kormányzat munkájában vett részt, s egy időre ideiglenes kormányfő is lett. Bizonyos szempontból radikális figura volt: Saigō sürgette, hogy Japán hadat indítson a koreai állam ellen. Mikor ezen terve meghiúsult, kilépett a kormányból, és visszatért szülőföldjére. Az új kormánnyal elégedetlen szamurájok Saigō köré csoportosultak, és felkelést robbantottak ki: ez volt a Seinan-háború (Délnyugati háború), amelyben Saigō is elesett. A Sego-don sorozat rajongói izgatottan várják, hogy ezeket az ellentmondásos eseményeket hogyan fogják majd ábrázolni a képernyőn.

A taiga dorama minden évben magas nézettséggel fut, ezért mindig igyekeznek ismert sztárokat megnyerni a fontosabb szerepekre. Idén a főszerepet Suzuki Ryōhei játssza, aki tökéletesen hozza Saigō figuráját. Gyerekkori barátját, a bakumatsu másik fontos alakját, Ōkubo Toshimichit az az Eita alakítja, aki a tíz évvel korábban sugárzott Acu hercegnőben is szerepelt. Nariakira nagyúr szerepére pedig Az utolsó szamuráj című hollywoodi produkcióból ismert Watanabe Kent nyerték meg. A történet második felében tűnik fel a Tosából származó Sakamoto Ryōma alakja, akit Oguri Shun játszik. Rajtuk kívül pedig többek között a gyönyörű színésznőt, Kitagawa Keikót; a híres humoristát, Shōfukutei Tsurubét; valamint a Kanjani8 fiúbanda egyik tagját, Nishikido Ryōt is felfedezhetjük az egyes szerepekben. A sorozat különlegessége, hogy a kagoshimai karaktereket megszemélyesítő színészek satsumai nyelvjárásban beszélnek, aminek elsajátítása a művészek számára is nehéz feladat volt, másrészről pedig felirat nélkül a megértése az átlagos japán nézőnek is nehézséget okozhat.

ADATLAP

Sego-don (japán történelmi sorozat, 2018)
Hossza: 47 × kb. 45 perc
Gyártó csatorna: NHK

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2018/04. számában jelent meg. Hornos Dániel: A Meiji-restauráció 150. évfordulója, in: Mondo Magazin, 2018/04, p. 42-43.