Jkult,  Mondo-cikkek

A Fuji megmászása

„Bolond, aki egyszer nem mássza meg. De az is bolond, aki kétszer megmássza.” Japán legmagasabb hegyéről, a Fujiról szól ez a mondás. Ebben a cikkben utánajárunk, milyen útvonalak vezetnek fel a hegycsúcsra, miféle nehézségekkel és veszélyekkel jár a mászás, illetve milyen gondokat okoz a megnövekedett turizmus a Fujin.

Szent hegyből turistacélpont

A Fuji ősidőktől fogva szent helynek számított, a vulkán kitörésétől tartva ugyanis az emberek istenségként tisztelték a hegyet, és szentélyeket alapítottak, hogy lenyugtassák a hegy szellemét. Nemcsak a vallások, de a művészetek számára is fontos jelentőséggel bírt a Fuji. Már a középkorban is számos műalkotáson megjelent a Fuji képe, a leghíresebb viszont talán mégis a Katsushika Hokusai által az Edo-korban készített fametszet-sorozat, A Fuji 36 látképe.

A modern korban a Fuji, mint Japán szimbóluma, a turizmus célpontjává vált. A fővárosból, Tokióból több olyan hely is könnyen elérhető tömegközlekedéssel, ahonnan megcsodálható a Fuji. Ilyen például a hegy Shizuoka megye felőli oldalán lévő Hakone, amely termálfürdőiről is híres; valamint a Yamanashi megyei oldalon található öt tó. A tavak közül a Kawaguchi- és a Yamanaka-tó a leghíresebb, ám az egyik kisebbik tó, a Motosu-tó is ismerős lehet valahonnan: az ezerjenes bankjegy hátoldalán a Fuji és a Motosu-tó látható.

2013-ban az UNESCO felvette a Világörökség listájára a Fujit, ezzel pedig megsokszorozódott a hegyet felkereső turisták száma. Minden évben rengeteg japán és külföldi látogat el a Fujihoz, s közülük egyre többen vállalkoznak arra is, hogy meghódítsák Japán legmagasabb csúcsát.

Túraútvonalak a hegycsúcsra

Aki erre vállalkozik, négy túraútvonal közül választhat. A Fuji Shizuoka és Yamanashi megye határán fekszik, a túraútvonalak közül pedig három található a shizuokai, egy pedig a yamanashi oldalon. A Yamanashi megyéből induló Yoshida-útvonal a legnépszerűbb, ugyanis egy jól felszerelt útvonalról van szó, amelynek kiindulópontja könnyen megközelíthető a fővárosból, közel van a Fuji öt tavához, ráadásul a hegynek erről az oldaláról lehet a legjobban megcsodálni a napfelkeltét. Hátránya viszont, hogy az útvonal népszerűsége miatt értelemszerűen gyakran zsúfolt. A második legnépszerűbb túraútvonal a Fujinomiya-útvonal, amely az azonos nevű városból indul. Itt található a Sengen-nagyszentély, ahol a Fujit mint istenséget tisztelik. A Fujinomiya-útvonal a négy túraútvonal közül a legrövidebb, ámde ebből adódóan a legmeredekebb is. A Yoshidához hasonlóan jól felszerelt, számos hegyi kunyhót és pihenőhelyet találhatunk itt. Ezeken kívül még két túraútvonal közül választhatunk, a Gotenba- és a Subashiri-útvonalakat azonban csak a gyakorlottabb hegymászóknak ajánlják, mivel kevésbé felszereltek, mint a másik kettő.

Mind az útvonalak az ún. „5. állomástól” indulnak. Idáig van kiépített, aszfaltozott út, amit buszokkal is meg lehet közelíteni, innentől fölfelé már a túraösvény vezet. A legtöbb túrázó napközben indul útnak az 5. állomástól, este meghúzza magát valamelyik hegyi szálláson, majd éjjel ismét útnak indul, hogy a hegycsúcsról köszönthesse a napfelkeltét. A hegyi szállások természetesen nem nyújtanak semmiféle luxust. Egy normál hostel árának két-háromszorosáért kapunk egy hálózsákot egy háromszemélyes kis fakkban egy nagy termen belül, ahol rajtunk kívül még úgy ötven ember alszik. Ezenkívül egy-két ezer jenért kaphatunk egy kis adag currys rizst is vacsorára.

A hegycsúcsra felérve, miután kiélveztük a napfelkeltét, körbesétálhatjuk a vulkán kráterét: ezt alakja miatt ohachimegurinak, vagyis a „cserép” megkerülésének nevezik japánul. Ugyan a hegy két megye határán fekszik, a hegycsúcson mégsem határozták meg a határokat, így nem találkozhatunk megyehatárt jelző táblákkal sem. A kráter körül sétálva betérhetünk a Fuji tetején lévő két szentélybe, vagy ehetünk egy kis gyorskaját a lenti ár sokszorosáért. Kipróbálhatjuk a Fujin lévő italautomatákat is, vagy legalábbis elszörnyülködhetünk az italok horribilis árain. A legtöbb turista felsétál a Fuji abszolút legmagasabb csúcsát jelentő Kengamine-fokhoz is, ahol egy emlékkő jelzi: innen magasabbra már nem tudunk menni. Továbbá egy kis postafiók is várja a turistákat a hegyen, ahol vásárolhatunk egyedi igazolást arról, hogy elértük Japán legmagasabb pontját, és küldhetünk fujis képeslapokat is szeretteinknek.

Veszélyek és problémák

A Fuji egy viszonylag könnyen megmászható hegy: a rendes túrafelszerelést leszámítva nem igényel speciális eszközöket. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy mégis csak egy 3776 méteres, magas hegyről van szó. Ennek megfelelően számos veszélyre is fel kell készülnünk.

A mászási időszak minden év július elejétől szeptember elejéig tart: ezen az időszakon kívül a hegyi kunyhók zárva tartanak, és csak különleges engedéllyel, profi hegymászók számára engedélyezett a csúcs meghódítása. De magas hegy lévén, a mászási időszakban is rendkívül változékony az időjárás a Fujin. Soha nem tudhatjuk, mikor jelenik meg egy esőfelhő, mikor jön egy villámcsapásokkal is járó vihar, ezért megfelelő esőkabát, esőálló felszerelés nélkül nem szabad útnak indulni. Mivel a hegycsúcson a legmelegebb nyári hónapokban is akár fagypont alá is csökkenhet a hőmérséklet, meleg ruházatról is gondoskodnunk kell. Tájfun vagy hasonló rendkívüli időjárási körülmények idején életveszélyes is lehet a mászás, ilyenkor okosabb dolog elhalasztani a túrát. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Fuji egy szunnyadó vulkán. Ugyan 1707-ben tört ki utoljára, ez nem azt jelenti, hogy nem törhetne ki elvileg bármikor.

A változó időjárás mellett a legnagyobb problémát a hegyi betegség okozhatja. Szervezetünk nem tud hirtelen alkalmazkodni a hegyen uralkodó alacsony légnyomáshoz, ezért fejfájással, szédüléssel, rosszulléttel járó tünetek léphetnek fel. Hogy valaki érintett lesz-e a hegyi betegségben, teljesen egyénfüggő. Van, hogy idős japán bácsikák sétálnak fel gond nélkül a csúcsra, miközben fiatal sportolók pedig kidőlnek a magassági betegségtől. A hegyi betegség elkerülése érdekében érdemes fokozatosan, sok pihenőt beiktatva meghódítani a hegyet, illetve oxigénsprayt magunknál tartani a biztonság kedvéért.

A megnövekedett turizmus számos problémát is okoz a Fujin. Értelemszerűen sok ember sok szeméttel jár. Néhány éve kampány indult arra, hogy mindenki vigye haza a szemetét, így a Fujin nem találhatunk szemeteskukákat. Emellett a mászás megkezdése előtt önkéntes alapon ezer jen környezetvédelmi hozzájárulás megfizetésére is kérik a turistákat. Az is érhető, hogy a mászás során a túrázóknak a vécére is el kell menniük. A hegyen viszont nincs szennyvízvezeték, így nagy gondot okozna a rengeteg turista által termelt szennyvíz elszállítása. Megoldásként fizetős bio-vécéket telepítettek a hegyre, melyek működtetéséhez nincs szükség vízre; a felgyülemlett, több tonnányi végterméket pedig buldózerek segítségével szállítják el.

Több órás mászás, kialvatlanság, hegyi betegség, változékony időjárás… Számos kellemetlenséggel jár, ha úgy döntünk, megmásszuk a Fujit. Megéri mindez? Szerintem mindenképp. Leírhatatlan érzés, amikor fáradtan, de büszkén csodálja az ember a napfelkeltét Japán legmagasabb pontjáról. Aki teheti, ne hagyja ki!

A cikk eredetileg a Mondo Magazin 2018/04. számában jelent meg. Hornos Dániel: A Fudzsi megmászása, in: Mondo Magazin, 2018/04, p. 40-41.

A weboldalon sütiket (cookie-kat) használunk, melyek segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A honlap további használatához, kérem, engedélyezze a sütik használatát. További információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.

Bezárás